Havi másfél milliós fizetés jár nem csak az aktív, de a hivatalából visszavonult köztársasági elnöknek is. Az augusztusban hivatalba lépő és a leköszönő államfőt is állami rezidencia, valamint gépkocsihasználat illeti meg. A június 29-i szavazáson két személy közül választhat a parlament: Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP és Balogh András, az MSZP jelöltjének a neve kerül a szavazólapokra. A Jobbiknak és az LMP-nek nincs elegendő képviselője a jelöléshez.
Június 29-ére írta ki a köztársasági elnök megválasztását Schmitt Pál,az országgyűlés elnöke. Az államfőjelöléseket június 25-én délig kell leadnia a frakcióknak. Az érvényes jelöléshez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges.
Sólyom László, jelenlegi köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. Az új államfőt ez előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. Az új államfő hivatalba lépését megelőzően – várhatóan még a választás napján – az Országgyűlés előtt esküt tesz.
Két "esélyes"
Nagy valószínűséggel két jelölt közül választhat a T. Ház. A Fidesz-KDNP a nem cáfolt hírek szerint Schmitt Pál jelenlegi házelnököt javasolja majd, míg az MSZP Balogh András bangkoki nagykövetet. A többi frakciónak nincs elegendő, azaz ötven képviselője a jelöléshez. Így a Jobbik jelöltje, Morvai Krisztina EP-képviselő, illetve a Lehet Más a Politika favoritja, Sólyom László jelenlegi államfő nem válhat hivatalos köztársasági elnök-jelöltté.
Az Országgyűlés három körben szavazhat az államfőről. A megválasztáshoz az első két körben kétharmados, a harmadikban – amelyben az alkotmány szerint csak a két legtöbb szavazatot kapott személy indulhat – a jelenlévők sima feles többségére van szükség. Így nem is kérdés, hogy Schmitt Pál már az első fordulóban befut. Az viszont kérdés, hogy ki is tölti-e az ötéves ciklust, mert sajtóértesülések szerint a házelnök két év múlva, az új alkotmány hatályba lépésekor leköszön, és Orbán Viktor miniszterelnök veszi át a helyét.
A Fidesznek négy éve sikerült az a bravúr, hogy ellenzékből, kihasználva az MSZP és az SZDSZ koalíciós vitáját, és néhány, az alkotmányosság határait súroló trükköt alkalmazva Szili Katalinnal szemben Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnökké a harmadik körben.
Most fordul elő először, hogy nem a hivatalban lévő köztársasági elnököt kérik fel a folytatásra; Mádl Ferencet 2005-ben szerette volna újra jelölni a Fidesz, de ő nemet mondott. Elődje, Göncz Árpád tíz évig töltötte be a posztot.
Az alkotmány szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfői tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el
Életük végéig kapják a fizetést
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény szerint az államfő és a miniszterelnök azonos összegű fizetést kap, ez a miniszteri alapilletmény két és félszerese. A miniszter alapilletménye pedig a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa. Ez mintegy 1,6 millió forint.
Az államfőnek elvileg kötelező az elnöki rezidencián laknia, ez a Béla király úti régi állami épületegyüttes egyike. A 12 hektáros parkban lévő öt ingatlan korszerűtlen, eléggé lepusztult állapotban van, és 2000 óta próbálják értékesíteni. A köztársasági elnök egy hivatali és egy személyes használatra tartott gépkocsit is kap, első osztályon utazhat és használhatja a kormányüdülőt.
A legszélesebb juttatásokat a köztársasági elnök kapja távozása utáni időszakra. Sólyom Lászlónak mandátuma lejárta után elődeihez hasonlóan élete végéig jár a mindenkori köztársasági elnök havi tiszteletdíja. A volt államfők egy legalább háromszobás lakás használati jogát is megkapják, amely a volt köztársasági elnökök halála esetén az özvegyét is megilleti.
Göncz Árpád egy a Belügyminisztérium kezelésében lévő Vérhalom téri épületben kapott lakást, amelyet előzőleg 129 millió forintért újítottak fel. Mádl Ferencnek egy II. kerületi, 160 négyzetméteres, második emeleti társasházi lakást vásároltak nettó 126 millió forintért.
A köztársasági elnök halála esetén özvegyét vagy örökösét egy összegben a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő juttatás is megilleti. Ugyanez vonatkozik egyébként az egykori kormányfő, főbíró, alkotmánybíró és házelnök özvegyére vagy örökösére is. Göncz Árpádnak és Mádl Ferecnek éppen ebben a hónapban jár le a hivatali idejük teljes hosszára járó évi 30 ezer kilométeres gépkocsihasználat.
Mit csinál az államfő?
A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket, kitűzi a választások és népszavazások időpontját, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére és népszavazást kezdeményezhet.
A törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket.
Ő dönt az állampolgársági ügyekben és gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. A legtöbb döntéséhez azonban miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzés kell. Az elnöki megbízatás megszűnik, ha a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapot áll elő, kimondják az összeférhetetlenséget, lemond, vagy megfosztják az elnöki tisztségtől. Ez utóbbi akkor történhet meg, ha az államfő az alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást; ehhez kétharmados parlamenti többség kell.
Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. Írta a http://kuruc.info
